Keisinger ház

-"Nyílpuska egy frászt!" mondja, majd a kezedbe nyoja az ásót a cuccot meg kiveszi a tokjából. "Gyere csak utánam, a többit meg mindjárt meglátod." indul el a hátsó kert felé, miközben a reflexekkel bajlódik.

Tökön-paszulyon, dzsumbujon, derékig ér? gazon gázoltok át, mire elértek egy k?tábláig, ami kísértetiesen emlékeztet téged egy sírk?re. Ott Otto kinyitja a reflexeket, így az eszköz inkább valami sci-fi számítógépes játékba ill? fegyverre kezd emlékeztetni, egy ténylegesen NAGYON modern nyílpuskára.

-"Na ez az új heged?m. F@sza, mi?" még a nyakához is emeli, így viszont márt tényleg emlékeztet egy csöppet egy nagyon elcseszett heged?re, de inkább olyan a látvány, mintha valaki nyílpuskával akarná magát nyakon l?ni. Gyorsan kitapos egy kisebb területet a nedves gyomok között, ami szerinted sírhalom volt valamikor.

-"Na itt van a lényeg, ahol kitapostam. Szólj ha nagyon kifáradtál volna. Akkor majd cserélünk. Ez csak a feeling miatt ilyen, meg amikor az egyik sátánistább számhoz l?ttünk videoklipet, akkor pont jól jött. Aztán egyszer Erika kidobta a jelmezeket és azóta ide rakom ?ket, nehogy még egyszer meghiúsulhasson a jelmezes próba. Na meg egyébként is, ha itt vannak elásva, akkor biztosan teli lesznek a halál esszenciájával, ami meg pont jól jön a hangulathoz. De ha már Erikára tereltük a szót, na ezt figyeld! Így alkot a MESTER." mondja és fölnyitja a karpántját. [Igen, neki is az van, hogy ne tudja elhagyni. Amikor ezt megindokolta, akkor esett a tiéd a szemedben vagy harminc pontot a száz szintes coolsági skálán.]

-"Hé Erika!" kiált bele vidáman a telefonjába, amit?l ha jól sejted a másik fél kénytelen volt vagy fél méterre eltartani a fülét?l.
-"Ugye ez most nem valami fogadás volt arra, hogy meg tudsz-e süketíteni?" szól bele Erika. A háttérb?l el?szivárgó halk zene alapján távolabb mehetett a bulizni vágyóktól, amin nem is csodálkozol.
-"Bocs már, hogy zavarlak, meg minden, de elgondolkodtál azon az ajánlaton, hogy beveszünk a bandába énekesnek?"
-"Igen, két másodpercet miel?tt rávágtam, hogy nincs az a pénz..."
-"Jó, de most azt mondom, hogy fogadjunk. Ha én vesztek akkor egy hónapig én mosogatok, meg akár takarítok is, ha viszont te, akkor jössz énekelni."
-"Egy frászt, a múltkor mikor mosogattál, új tányérokat kellett venni."
-"Jó, de most nem fogok varázsolni..." mondja,majd letakarja a karpántot.

-"A múltkor gömbvillámot mondtam a mosogatóra. Lassan melegedett föl a víz és hát egyb?l a merül? forraló jutott az eszembe, hogy ugye áram, meg víz... Szóval nem jött be..." magyarázza el neked az eset lényegét Otto egy pár szóban.

-"Otto. Alapból se szeretek fogadni, de veled meg elvb?l nem fogok, mert abból valami olyan fog kisülni, amit mind a ketten megbánunk. Te amikor hétvégén éjszaka mehetsz a balesetire mert mondjuk marónátronnal mosogattál, én meg azért mert belementem ebbe a hülyeségbe..."
-"De most ígérem hogy el fogom olvasni, hogy mi van azokra az üvegekre írva..."
-"De veled alapból sem szeretek, mert csalni akarsz és abból valami hatalmas nagy hülyeséget csinálsz, amib?úl vagy a bácsikám kell hogy kirángasson, vagy én."
-"De most nem fogok csalni."
-"Oké, fogadok veled, ha ennyire akarsz mosogatni, de akkor ígérd meg, hogy amíg haza nem jövök nem zaklatsz többet. Ja, és szólni fogok Azuminak, hogy figyeljen oda rád, nehogy nagyobb koszt csinálj, mint ami takarítás el?tt volt." mondja olyan hangsúllyal, amib?l az derül ki, hogy Ottonak már megint sikerült kifognia a legalkalmatlanabb pillanatot.
-"Tök jó! Tudtam, hogy rád számíthatok."
-"Igen, tök jó meg minden, de miben akarsz fogadni?"
-"Mondjuk fogadjunk, hogy meg tudom szerezni azokat a könyveket, amikre faternak hiába fáj a foga."
-"Ugye nem akarod kirabolni azt a helyet? Mert egyébként ugye tudod, hogy oda be se engednek."
-"Nem akarom. De fogadjunk, hogy megszerzem azokat a könyveket, méghozzá úgy, hogy nem fognak körözni miatta."
-"Fel?lem... De ha reggel a Yardon ébredsz, akkor ne azzal takarózz, hogy velem fogadtál, mert ha engem billentenek valagon, akkor tovább adom neked, de el?tte fölszorzom!"
-"Semmi amolyan."
-"Oké, akkor reggelt?l te takarítasz. Mert reggel fog kiengedni az öregasszony a templomból. Bár az is lehet hogy délig fogsz gyónni még azért is amit ezután fogsz elkövetni. De mostmár tényleg egy szót se halljak fel?led. Semmi kedvem a hülyeségeidet hallgatni! Pont elég az, hogy itt kell törleszkednem a hülye Keisinger házas ötleted miatt és még jó pofát is kell vágjak hozzá..."
-"Jó, oké, lerakom! Köszi! Szia!" csukja le a karpántot.

-"Megvan az énekesn?. Mesteri volt, nem?" kérdezi elégedett mosollyal. "Na mostmár áshatunk." toldja még meg, amib?l az egyetlen zavaró dolog az az, hogy a te kezedben van az ásó.

-"Majd kitolok veled! Egy frászt, ne is gondold, hogy egy szóval is meg fogom említeni. Az még nekem is öngyilkosság volna! Egyébként meg majd megmutatom a fölvételeket. Messze Erikáé a legjobb hang ezekhez a számokhoz, nameg képzett is és nem is annyira idegen t?le. A fene tudja miért ódzkodik akkor egy kis éneklést?l..."

-"Egy pillanat és jövök, csak hozok már egy ásót magamnak is. Ha ketten toljuk, hamarabb végzünk és akkor tényleg csak egy perc lesz az egész." ezzel elszalad. Nem telik bele pár perc, már épp azon gondolkozol, hogy hagyod az egészet a francba, amikor visszaérkezik a b?rönddel és egy ásóval és ? is nekikezd. Igaz elég ügyetlenül csinálja, de hozzád képest kett?zött er?vel. Szinte patakzik róla a víz, amikor neked még épphogy megjelenik a hónod aljánál az els? nedvesebb folt. Ekkor hallatszik az els? üreges fát sejtet? koppanás.

-"EZAZ! A fene se gondolta, hogy ilyen mélyre ástam a múltkor!" kiált föl Otto, aztán megtörli a homlokát és még nagyobb er?bedobással folytatja tovább. Sajnos a félelmeid viszont beigazolódnak, ugyanis az a fa nem más, mint egy klasszikus szögletes koporsó. Otto már éppen azon van, hogy kinyissa, amikor mindkett?tökre vakító fehér lámpafény vetül és a sír melletti földkupacról egy fekete egyenruhás, tányérsapkás, sz?ke, inkább náci katonának, mint rend?rnek t?n? alak kiált le nektek. (A baj csak az, hogy a vakító fény ellenére határozottan látszó jelvény szerint a fickó Knight Errantos rend?r.)

-"Hände hoch! Kanaillen! Was macht ihr denn da?!" ["Kezeket föl! Bitangok! Mit csináltok!?"]

A német szó nálad egyb?l beüti a vörös jelzést. Amerikában azért nem olyan népszer? ez a nyelv, nyilván Otto miatt küldtek ide olyat, aki beszél is németül, méghozzá anyanyelvi szinten [nem hallod a tipikus amerikai akcentust, az r-eket is jól ejti, ott raccsol ahol kell, a hangsúly is stimmel].

-"Verdammt! Bullen!" ["Francba! Zsaruk!"] morogja Otto nem létez? bajsza alá, bár szerinted ez az egyik legnagyobb hiba amit elkövethet, ugyanis az illet? hallhatóan tud németül.

-"Werft den verdammten Spaten weg! SOFORT!" [Dobjátok el azokat a k*rva ásókat! AZONNAL!] Erre a szívélyes invitálásra persze Otto már leejti az ásóját, miközben valami olyasmit morog, hogy "So ein Mist..." [Francba!], a fickónak viszont valami olyasmit válaszol, hogy "Jawohl, Herr Standartenführer!" ["Igenis, Standartenführer!"]. Itt húzod be a második strigulát Otto mai elb@száslistájára, a Standartenführer ugyanis bár magas rangú rend?rre utal, mégsem tiszteletr?l árulkodik lévén ezt a rangot utoljára a Harmadik Birodalomban használták [igen, náci].

-"Heraus von dem verdammten Loch! Du auch!" ["Kifelé abból a rohadt lyukból! Te is!"] zúdít rátok a magasból nyálözönt mostmár 10-20dB-lel hangosabban és néhány színárnyalattal pirosabban. A végén még feléd is biccent, tehát nyilván veled akar valamit. Szerinted ennek nem lesz túl jó vége. Még a végén mindketten a Yardon alszotok.

-"Hörst du mich nicht?! Schweinehund! Raus mit erhobenen Händen!" ["Nem hallasz?! Gazember! Kifelé, fölemelt kézzel!"] kiált a fickó még egyet neked, mire Ottotök nyugodtan, mosolyogva közli:

-"Er spricht kein Deutsch..." ["Nem beszél németül..."]

Erre a fickó lelkesedése egy kicsit lelohad és valami ritka hülye kifejezés ül ki az arcára, majd szinte hallod a fejében nyikorgó fogaskerekeket, amint keresi a szavakat.

-"Na akkorh másszál csak kifelé, te nyavalyhás p?nösz?! Keszeket föl!" közli veled (amint végre megtalálja az angol szavakat) hibátlan Hochdeutsch kiejtéssel. Még rosszabb az akcentusa, mint Erikáéknak, pedig az övéké se kutya id?nként. Ha nem épp a kutyaszorítóban volnál, akkor most legszívesebben elvonulnál röhögni.

[OOC: Úgy tudod, hogy még a csomagtartóban vannak azok a könyvek, de varázslók között ezt sosem lehet pontosan tudni, Ottonak ugyanis nem kell ott lennie akkor sem ha máshol akarja tudni a könyveket. Erika szolgálatára is legalább kett? elementál áll amir?l tudsz és még ki tudja mennyi, amir?l nem. Ottonál meg fogalmad sincs róla, hogy mennyi. Meg ugye az öreg professzor is tett oda legalább kett?t, egy ?rködik, egy meg az es?t tartja távol. Akár azok is lenyúlhatják a cuccot, miel?tt Otto kapcsol, feltéve, hogy az öreg volt olyan szemfüles és kiadta ezt nekik ukázba.

Egyébként Otto nem cseszte el a fogadást, én voltam az, mert siettem, de javítottam, mint láthattad a válaszból, Erika úgy válaszolt, mintha a helyes kérdést kapta volna, csak utólag vettem észre és nem akartam aközben javítani, miközben olvasod.]